hebeln (gyenge, E/3 jelen hebelt, múlt hebelte, befejezett gehebelt, segédige haben)
főnévi igenév | hebeln | ||||
---|---|---|---|---|---|
Partizip I (Partizip Präsens) | hebelnd | ||||
Partizip II (Partizip Perfekt) | gehebelt | ||||
segédige | haben | ||||
kijelentő mód | kötőmód | ||||
jelen | ich heble ich hebele ich hebel |
wir hebeln | i | ich hebele ich heble |
wir hebeln |
du hebelst | ihr hebelt | du hebelest du heblest |
ihr hebelet ihr heblet | ||
er hebelt | sie hebeln | er hebele er heble |
sie hebeln | ||
egyszerű múlt | ich hebelte | wir hebelten | ii | ich hebelte1 | wir hebelten1 |
du hebeltest | ihr hebeltet | du hebeltest1 | ihr hebeltet1 | ||
er hebelte | sie hebelten | er hebelte1 | sie hebelten1 | ||
felszólító mód | heble (du) hebel (du) hebele (du) |
hebelt (ihr) |
1Ritka a nagyon formális szövegek kivételével; általában a würdével való körülírás preferált.