integer programming

Üdvözlöm, Ön a integer programming szó jelentését keresi. A DICTIOUS-ban nem csak a integer programming szó összes szótári jelentését megtalálod, hanem megismerheted az etimológiáját, a jellemzőit és azt is, hogyan kell a integer programming szót egyes és többes számban mondani. Minden, amit a integer programming szóról tudni kell, itt található. A integer programming szó meghatározása segít abban, hogy pontosabban és helyesebben fogalmazz, amikor beszélsz vagy írsz. Ainteger programming és más szavak definíciójának ismerete gazdagítja a szókincsedet, és több és jobb nyelvi forráshoz juttat.

Főnév

integer programming (tsz. integer programmings)

  1. (informatika) egészértékű programozás

A egészértékű programozás (angolul: Integer Programming, röviden IP) az optimalizálási problémák egyik speciális osztálya, amelyben a döntési változóknak egész számoknak kell lenniük. Ez a megszorítás rendkívül fontos olyan valós életbeli problémák modellezéséhez, ahol a változók nem vehetnek fel tört értéket — például darabszámok, 0–1 döntések, gépek száma, stb.

Mivel a változók diszkrét értékeket vehetnek fel, az IP-problémák megoldása jellemzően sokkal nehezebb, mint a folytonos (valós számokon értelmezett) lineáris programozási (LP) problémáké. A legtöbb IP-probléma NP-nehéz, azaz nem ismert polinomiális idejű megoldásuk.



1. Alapfogalom

Egy általános egészértékű programozási feladat formálisan így néz ki:

Cél:

Feltételek:

Ahol:

  • → döntési változók (egész számok)
  • , , → paraméterek
  • → célfüggvény (értéke maximalizálandó vagy minimalizálandó)



2. IP típusai

a) Tiszta egészértékű programozás (Pure IP)

Minden változó csak egész szám lehet.

b) Vegyes egészértékű programozás (Mixed Integer Programming – MIP vagy MILP)

Csak néhány változónak kell egész számnak lennie, mások lehetnek valós számok is.

c) Bináris vagy 0–1 programozás

A változók csak 0 vagy 1 értéket vehetnek fel → döntési problémák, logikai modellek.



3. Miért fontos az egészértékűség?

Valóságban sok döntés nem értelmezhető törtszámként:

  • Nem gyárthatunk 3.7 autót → csak 3 vagy 4
  • Nem lehet 1.2 dolgozónk → csak egész számú személy
  • Egy döntés vagy megtörténik (1), vagy nem (0)



4. Példa

Gyártási feladat:

  • Termék A egységhozam: 10, időigény: 5 óra
  • Termék B egységhozam: 7, időigény: 3 óra
  • Összesen 40 munkaóra áll rendelkezésre

Cél: Maximalizálni a nyereséget Feltétel: Ne gyártsunk tört darabszámokat

Modell:

  • : termék A darabszáma
  • : termék B darabszáma

Ez egy egészértékű programozási feladat. LP-relaxációval (az egészség elhagyásával) megoldható gyorsan, de az optimális LP-megoldás nem biztos, hogy egész, ezért speciális módszerekre van szükség.



5. Megoldási módszerek

Mivel az IP-problémák nem oldhatók meg közvetlenül a klasszikus lineáris programozási módszerekkel, speciális algoritmusok szükségesek:

a) LP-relaxáció

Elhagyjuk az egészértékűségi korlátokat, és megoldjuk LP-vel. Ez ad egy felső vagy alsó korlátot, de nem biztosít érvényes megoldást.

b) Branch and Bound (B&B)

A megoldási tartományt részekre bontjuk (ágaztatás), és kizárjuk a rosszabb régiókat (becslések alapján). Ez az egyik legelterjedtebb módszer.

c) Cutting Plane Method

Új lineáris egyenlőtlenségeket adunk a modellhez, amelyek kizárják a tört LP-megoldásokat, de az egész megoldásokat nem.

d) Branch and Cut

A B&B és a vágások kombinációja – a legmodernebb módszer.

e) Heurisztikák / Metaheurisztikák

Közelítő, de gyors megoldások: genetikus algoritmus, tabu search, simulated annealing.



6. Szoftverek

A modern optimalizálási szoftverek hatékonyan kezelik az IP-problémákat:

  • CPLEX
  • Gurobi
  • SCIP
  • CBC (COIN-OR)
  • GLPK
  • Excel Solver (egyszerűbb IP-re is alkalmas)



7. Nehézségek

  • NP-nehéz problémák: A számítási idő exponenciálisan nőhet.
  • Megoldáskeresés hosszadalmas lehet nagy változószám és sok korlát mellett.
  • Optimalitás bizonyítása: Nem elég jó megoldást találni — azt is bizonyítani kell, hogy nincs jobb.



8. IP tipikus alkalmazásai

a) Logisztika és szállítás

  • Raktárkiosztás, járműútvonal optimalizálás (pl. TSP)

b) Gyártás

  • Gépidő és nyersanyag beosztás
  • Ütemezés

c) Hálózattervezés

  • Minimális lefedő fa (MST), hálózati áramlás (flow)

d) Döntéshozatal

  • Választási problémák, projektkiválasztás

e) Erőforrás-kezelés

  • Munkaerő beosztás, létszámoptimalizálás



9. Bináris IP (0–1 programozás)

Speciális eset: a változók csak 0 vagy 1 értéket vehetnek fel.

Például:

  • : az adott projektet kiválasztjuk
  • : az adott projektet kihagyjuk

Ez a logikai döntéshozatal erőteljes eszköze.



10. Összefoglalás

Az egészértékű programozás egy nélkülözhetetlen eszköz a valós életben előforduló optimalizálási problémák megoldására, ahol a változók csak egész értékeket vehetnek fel.

Fő jellemzői:

  • A változók diszkrétek, nem folytonosak
  • A megoldás keresése sokkal nehezebb, mint LP-nél
  • Speciális algoritmusok (Branch and Bound, Cutting Plane, Branch and Cut) szükségesek
  • Számos iparági alkalmazása van

Bár a megoldás nem triviális, a modern számítógépes szoftverek és algoritmusok révén ma már rendkívül összetett IP-feladatokat is hatékonyan tudunk kezelni.