kegeln (gyenge, E/3 jelen kegelt, múlt kegelte, befejezett gekegelt, segédige haben)
főnévi igenév | kegeln | ||||
---|---|---|---|---|---|
Partizip I (Partizip Präsens) | kegelnd | ||||
Partizip II (Partizip Perfekt) | gekegelt | ||||
segédige | haben | ||||
kijelentő mód | kötőmód | ||||
jelen | ich kegle ich kegele ich kegel |
wir kegeln | i | ich kegele ich kegle |
wir kegeln |
du kegelst | ihr kegelt | du kegelest du keglest |
ihr kegelet ihr keglet | ||
er kegelt | sie kegeln | er kegele er kegle |
sie kegeln | ||
egyszerű múlt | ich kegelte | wir kegelten | ii | ich kegelte1 | wir kegelten1 |
du kegeltest | ihr kegeltet | du kegeltest1 | ihr kegeltet1 | ||
er kegelte | sie kegelten | er kegelte1 | sie kegelten1 | ||
felszólító mód | kegle (du) kegel (du) kegele (du) |
kegelt (ihr) |
1Ritka a nagyon formális szövegek kivételével; általában a würdével való körülírás preferált.