verlauten (gyenge, E/3 jelen verlautet, múlt verlautete, befejezett verlautet, segédige haben)
főnévi igenév | verlauten | ||||
---|---|---|---|---|---|
Partizip I (Partizip Präsens) | verlautend | ||||
Partizip II (Partizip Perfekt) | verlautet | ||||
segédige | haben | ||||
kijelentő mód | kötőmód | ||||
jelen | ich verlaute | wir verlauten | i | ich verlaute | wir verlauten |
du verlautest | ihr verlautet | du verlautest | ihr verlautet | ||
er verlautet | sie verlauten | er verlaute | sie verlauten | ||
egyszerű múlt | ich verlautete | wir verlauteten | ii | ich verlautete1 | wir verlauteten1 |
du verlautetest | ihr verlautetet | du verlautetest1 | ihr verlautetet1 | ||
er verlautete | sie verlauteten | er verlautete1 | sie verlauteten1 | ||
felszólító mód | verlaut (du) verlaute (du) |
verlautet (ihr) |
1Ritka a nagyon formális szövegek kivételével; általában a würdével való körülírás preferált.