észrevesz (“to notice, become aware of”) + -tlen (“un-”, privative adjective-forming suffix)
észrevétlen (comparative észrevétlenebb, superlative legészrevétlenebb)
| Inflection (stem in -e-, front unrounded harmony) | ||
|---|---|---|
| singular | plural | |
| nominative | észrevétlen | észrevétlenek |
| accusative | észrevétlent | észrevétleneket |
| dative | észrevétlennek | észrevétleneknek |
| instrumental | észrevétlennel | észrevétlenekkel |
| causal-final | észrevétlenért | észrevétlenekért |
| translative | észrevétlenné | észrevétlenekké |
| terminative | észrevétlenig | észrevétlenekig |
| essive-formal | észrevétlenként | észrevétlenekként |
| essive-modal | észrevétlenül | — |
| inessive | észrevétlenben | észrevétlenekben |
| superessive | észrevétlenen | észrevétleneken |
| adessive | észrevétlennél | észrevétleneknél |
| illative | észrevétlenbe | észrevétlenekbe |
| sublative | észrevétlenre | észrevétlenekre |
| allative | észrevétlenhez | észrevétlenekhez |
| elative | észrevétlenből | észrevétlenekből |
| delative | észrevétlenről | észrevétlenekről |
| ablative | észrevétlentől | észrevétlenektől |
| non-attributive possessive - singular |
észrevétlené | észrevétleneké |
| non-attributive possessive - plural |
észrevétlenéi | észrevétlenekéi |