From íz (“taste, flavor, savor”) + -es (adjective-forming suffix). Doublet of édes.
ízes (comparative ízesebb, superlative legízesebb)
| Inflection of ízes | ||
|---|---|---|
| singular | plural | |
| nominative | ízes | ízesek |
| accusative | ízeset ízest |
ízeseket |
| dative | ízesnek | ízeseknek |
| instrumental | ízessel | ízesekkel |
| causal-final | ízesért | ízesekért |
| translative | ízessé | ízesekké |
| terminative | ízesig | ízesekig |
| essive-formal | ízesként | ízesekként |
| essive-modal | — | — |
| inessive | ízesben | ízesekben |
| superessive | ízesen | ízeseken |
| adessive | ízesnél | ízeseknél |
| illative | ízesbe | ízesekbe |
| sublative | ízesre | ízesekre |
| allative | ízeshez | ízesekhez |
| elative | ízesből | ízesekből |
| delative | ízesről | ízesekről |
| ablative | ízestől | ízesektől |
| non-attributive possessive - singular |
ízesé | ízeseké |
| non-attributive possessive - plural |
ízeséi | ízesekéi |