ön- (“self”) + mérséklet (“moderation, restraint”)
önmérséklet (plural önmérsékletek)
Inflection (stem in -e-, front unrounded harmony) | ||
---|---|---|
singular | plural | |
nominative | önmérséklet | önmérsékletek |
accusative | önmérsékletet | önmérsékleteket |
dative | önmérsékletnek | önmérsékleteknek |
instrumental | önmérséklettel | önmérsékletekkel |
causal-final | önmérsékletért | önmérsékletekért |
translative | önmérsékletté | önmérsékletekké |
terminative | önmérsékletig | önmérsékletekig |
essive-formal | önmérsékletként | önmérsékletekként |
essive-modal | — | — |
inessive | önmérsékletben | önmérsékletekben |
superessive | önmérsékleten | önmérsékleteken |
adessive | önmérsékletnél | önmérsékleteknél |
illative | önmérsékletbe | önmérsékletekbe |
sublative | önmérsékletre | önmérsékletekre |
allative | önmérséklethez | önmérsékletekhez |
elative | önmérsékletből | önmérsékletekből |
delative | önmérsékletről | önmérsékletekről |
ablative | önmérséklettől | önmérsékletektől |
non-attributive possessive - singular |
önmérsékleté | önmérsékleteké |
non-attributive possessive - plural |
önmérsékletéi | önmérsékletekéi |
Possessive forms of önmérséklet | ||
---|---|---|
possessor | single possession | multiple possessions |
1st person sing. | önmérsékletem | önmérsékleteim |
2nd person sing. | önmérsékleted | önmérsékleteid |
3rd person sing. | önmérséklete | önmérsékletei |
1st person plural | önmérsékletünk | önmérsékleteink |
2nd person plural | önmérsékletetek | önmérsékleteitek |
3rd person plural | önmérsékletük | önmérsékleteik |