örve
singular | plural | |
---|---|---|
nominative | örve | — |
accusative | örvét | — |
dative | örvének | — |
instrumental | örvével | — |
causal-final | örvéért | — |
translative | örvévé | — |
terminative | örvéig | — |
essive-formal | örveként | — |
essive-modal | örvéül | — |
inessive | örvében | — |
superessive | örvén | — |
adessive | örvénél | — |
illative | örvébe | — |
sublative | örvére | — |
allative | örvéhez | — |
elative | örvéből | — |
delative | örvéről | — |
ablative | örvétől | — |
non-attributive possessive – singular |
örvéé | — |
non-attributive possessive – plural |
örvééi | — |
(Expressions):