út (“road, way”) + -jaink (possessive suffix)
útjaink
singular | plural | |
---|---|---|
nominative | — | útjaink |
accusative | — | útjainkat |
dative | — | útjainknak |
instrumental | — | útjainkkal |
causal-final | — | útjainkért |
translative | — | útjainkká |
terminative | — | útjainkig |
essive-formal | — | útjainkként |
essive-modal | — | útjainkul |
inessive | — | útjainkban |
superessive | — | útjainkon |
adessive | — | útjainknál |
illative | — | útjainkba |
sublative | — | útjainkra |
allative | — | útjainkhoz |
elative | — | útjainkból |
delative | — | útjainkról |
ablative | — | útjainktól |
non-attributive possessive – singular |
— | útjainké |
non-attributive possessive – plural |
— | útjainkéi |