From üzemel (“to operate”) + -és (noun-forming suffix).
üzemelés (plural üzemelések)
| Inflection (stem in -e-, front unrounded harmony) | ||
|---|---|---|
| singular | plural | |
| nominative | üzemelés | üzemelések |
| accusative | üzemelést | üzemeléseket |
| dative | üzemelésnek | üzemeléseknek |
| instrumental | üzemeléssel | üzemelésekkel |
| causal-final | üzemelésért | üzemelésekért |
| translative | üzemeléssé | üzemelésekké |
| terminative | üzemelésig | üzemelésekig |
| essive-formal | üzemelésként | üzemelésekként |
| essive-modal | — | — |
| inessive | üzemelésben | üzemelésekben |
| superessive | üzemelésen | üzemeléseken |
| adessive | üzemelésnél | üzemeléseknél |
| illative | üzemelésbe | üzemelésekbe |
| sublative | üzemelésre | üzemelésekre |
| allative | üzemeléshez | üzemelésekhez |
| elative | üzemelésből | üzemelésekből |
| delative | üzemelésről | üzemelésekről |
| ablative | üzemeléstől | üzemelésektől |
| non-attributive possessive - singular |
üzemelésé | üzemeléseké |
| non-attributive possessive - plural |
üzemeléséi | üzemelésekéi |
| Possessive forms of üzemelés | ||
|---|---|---|
| possessor | single possession | multiple possessions |
| 1st person sing. | üzemelésem | üzemeléseim |
| 2nd person sing. | üzemelésed | üzemeléseid |
| 3rd person sing. | üzemelése | üzemelései |
| 1st person plural | üzemelésünk | üzemeléseink |
| 2nd person plural | üzemelésetek | üzemeléseitek |
| 3rd person plural | üzemelésük | üzemeléseik |