Borrowed from Russian периге́лий (perigélij), from Ancient Greek περι- (peri-) + ἥλιος (hḗlios) + -ον (-on).
перигелий • (perigelii)
singular | plural | |
---|---|---|
nominative | перигелий (perigelii) | перигелийлер (perigeliiler) |
genitive | перигелийнің (perigeliinıñ) | перигелийлердің (perigeliilerdıñ) |
dative | перигелийге (perigeliige) | перигелийлерге (perigeliilerge) |
accusative | перигелийні (perigeliinı) | перигелийлерді (perigeliilerdı) |
locative | перигелийде (perigeliide) | перигелийлерде (perigeliilerde) |
ablative | перигелийден (perigeliiden) | перигелийлерден (perigeliilerden) |
instrumental | перигелиймен (perigeliimen) | перигелийлермен (perigeliilermen) |
периге́лий • (perigélij) m inan (genitive периге́лия, uncountable)
singular | |
---|---|
nominative | периге́лий perigélij |
genitive | периге́лия perigélija |
dative | периге́лию perigéliju |
accusative | периге́лий perigélij |
instrumental | периге́лием perigélijem |
prepositional | периге́лии perigélii |