Borrowed from German Assistent, from Latin assistens (“assistant”).[1] With Latinate -ens ending.
asszisztens (plural asszisztensek)
| Inflection (stem in -e-, front unrounded harmony) | ||
|---|---|---|
| singular | plural | |
| nominative | asszisztens | asszisztensek |
| accusative | asszisztenst | asszisztenseket |
| dative | asszisztensnek | asszisztenseknek |
| instrumental | asszisztenssel | asszisztensekkel |
| causal-final | asszisztensért | asszisztensekért |
| translative | asszisztenssé | asszisztensekké |
| terminative | asszisztensig | asszisztensekig |
| essive-formal | asszisztensként | asszisztensekként |
| essive-modal | — | — |
| inessive | asszisztensben | asszisztensekben |
| superessive | asszisztensen | asszisztenseken |
| adessive | asszisztensnél | asszisztenseknél |
| illative | asszisztensbe | asszisztensekbe |
| sublative | asszisztensre | asszisztensekre |
| allative | asszisztenshez | asszisztensekhez |
| elative | asszisztensből | asszisztensekből |
| delative | asszisztensről | asszisztensekről |
| ablative | asszisztenstől | asszisztensektől |
| non-attributive possessive - singular |
asszisztensé | asszisztenseké |
| non-attributive possessive - plural |
asszisztenséi | asszisztensekéi |
| Possessive forms of asszisztens | ||
|---|---|---|
| possessor | single possession | multiple possessions |
| 1st person sing. | asszisztensem | asszisztenseim |
| 2nd person sing. | asszisztensed | asszisztenseid |
| 3rd person sing. | asszisztense | asszisztensei |
| 1st person plural | asszisztensünk | asszisztenseink |
| 2nd person plural | asszisztensetek | asszisztenseitek |
| 3rd person plural | asszisztensük | asszisztenseik |