From beleérez (verb) + -és (noun-forming suffix), from bele- + érez (“to feel”, verb).
beleérzés (plural beleérzések)
Inflection (stem in -e-, front unrounded harmony) | ||
---|---|---|
singular | plural | |
nominative | beleérzés | beleérzések |
accusative | beleérzést | beleérzéseket |
dative | beleérzésnek | beleérzéseknek |
instrumental | beleérzéssel | beleérzésekkel |
causal-final | beleérzésért | beleérzésekért |
translative | beleérzéssé | beleérzésekké |
terminative | beleérzésig | beleérzésekig |
essive-formal | beleérzésként | beleérzésekként |
essive-modal | — | — |
inessive | beleérzésben | beleérzésekben |
superessive | beleérzésen | beleérzéseken |
adessive | beleérzésnél | beleérzéseknél |
illative | beleérzésbe | beleérzésekbe |
sublative | beleérzésre | beleérzésekre |
allative | beleérzéshez | beleérzésekhez |
elative | beleérzésből | beleérzésekből |
delative | beleérzésről | beleérzésekről |
ablative | beleérzéstől | beleérzésektől |
non-attributive possessive - singular |
beleérzésé | beleérzéseké |
non-attributive possessive - plural |
beleérzéséi | beleérzésekéi |
Possessive forms of beleérzés | ||
---|---|---|
possessor | single possession | multiple possessions |
1st person sing. | beleérzésem | beleérzéseim |
2nd person sing. | beleérzésed | beleérzéseid |
3rd person sing. | beleérzése | beleérzései |
1st person plural | beleérzésünk | beleérzéseink |
2nd person plural | beleérzésetek | beleérzéseitek |
3rd person plural | beleérzésük | beleérzéseik |