First attested in 1565. From csörög (“to rattle”) + -e (obsolete present-participle suffix), converted to a noun.[1] It probably refers to the sound of pasta frying in hot fat or the crackling of hard, dry pieces of pasta.
csöröge (plural csörögék)
Inflection (stem in long/high vowel, front unrounded harmony) | ||
---|---|---|
singular | plural | |
nominative | csöröge | csörögék |
accusative | csörögét | csörögéket |
dative | csörögének | csörögéknek |
instrumental | csörögével | csörögékkel |
causal-final | csörögéért | csörögékért |
translative | csörögévé | csörögékké |
terminative | csörögéig | csörögékig |
essive-formal | csörögeként | csörögékként |
essive-modal | — | — |
inessive | csörögében | csörögékben |
superessive | csörögén | csörögéken |
adessive | csörögénél | csörögéknél |
illative | csörögébe | csörögékbe |
sublative | csörögére | csörögékre |
allative | csörögéhez | csörögékhez |
elative | csörögéből | csörögékből |
delative | csörögéről | csörögékről |
ablative | csörögétől | csörögéktől |
non-attributive possessive - singular |
csörögéé | csörögéké |
non-attributive possessive - plural |
csörögééi | csörögékéi |
Possessive forms of csöröge | ||
---|---|---|
possessor | single possession | multiple possessions |
1st person sing. | csörögém | csörögéim |
2nd person sing. | csörögéd | csörögéid |
3rd person sing. | csörögéje | csörögéi |
1st person plural | csörögénk | csörögéink |
2nd person plural | csörögétek | csörögéitek |
3rd person plural | csörögéjük | csörögéik |