csekk + -em (“my”, possessive suffix)
csekkem
| singular | plural | |
|---|---|---|
| nominative | csekkem | — |
| accusative | csekkemet | — |
| dative | csekkemnek | — |
| instrumental | csekkemmel | — |
| causal-final | csekkemért | — |
| translative | csekkemmé | — |
| terminative | csekkemig | — |
| essive-formal | csekkemként | — |
| essive-modal | csekkemül | — |
| inessive | csekkemben | — |
| superessive | csekkemen | — |
| adessive | csekkemnél | — |
| illative | csekkembe | — |
| sublative | csekkemre | — |
| allative | csekkemhez | — |
| elative | csekkemből | — |
| delative | csekkemről | — |
| ablative | csekkemtől | — |
| non-attributive possessive – singular |
csekkemé | — |
| non-attributive possessive – plural |
csekkeméi | — |