dönt (“to decide”) + -etlen (“without, -less, un-”, privative adjective-forming suffix)
döntetlen (not comparable)
Inflection (stem in -e-, front unrounded harmony) | ||
---|---|---|
singular | plural | |
nominative | döntetlen | döntetlenek |
accusative | döntetlent | döntetleneket |
dative | döntetlennek | döntetleneknek |
instrumental | döntetlennel | döntetlenekkel |
causal-final | döntetlenért | döntetlenekért |
translative | döntetlenné | döntetlenekké |
terminative | döntetlenig | döntetlenekig |
essive-formal | döntetlenként | döntetlenekként |
essive-modal | döntetlenül | — |
inessive | döntetlenben | döntetlenekben |
superessive | döntetlenen | döntetleneken |
adessive | döntetlennél | döntetleneknél |
illative | döntetlenbe | döntetlenekbe |
sublative | döntetlenre | döntetlenekre |
allative | döntetlenhez | döntetlenekhez |
elative | döntetlenből | döntetlenekből |
delative | döntetlenről | döntetlenekről |
ablative | döntetlentől | döntetlenektől |
non-attributive possessive - singular |
döntetlené | döntetleneké |
non-attributive possessive - plural |
döntetlenéi | döntetlenekéi |
döntetlen (plural döntetlenek)
Inflection (stem in -e-, front unrounded harmony) | ||
---|---|---|
singular | plural | |
nominative | döntetlen | döntetlenek |
accusative | döntetlent | döntetleneket |
dative | döntetlennek | döntetleneknek |
instrumental | döntetlennel | döntetlenekkel |
causal-final | döntetlenért | döntetlenekért |
translative | döntetlenné | döntetlenekké |
terminative | döntetlenig | döntetlenekig |
essive-formal | döntetlenként | döntetlenekként |
essive-modal | — | — |
inessive | döntetlenben | döntetlenekben |
superessive | döntetlenen | döntetleneken |
adessive | döntetlennél | döntetleneknél |
illative | döntetlenbe | döntetlenekbe |
sublative | döntetlenre | döntetlenekre |
allative | döntetlenhez | döntetlenekhez |
elative | döntetlenből | döntetlenekből |
delative | döntetlenről | döntetlenekről |
ablative | döntetlentől | döntetlenektől |
non-attributive possessive - singular |
döntetlené | döntetleneké |
non-attributive possessive - plural |
döntetlenéi | döntetlenekéi |
Possessive forms of döntetlen | ||
---|---|---|
possessor | single possession | multiple possessions |
1st person sing. | döntetlenem | döntetleneim, döntetlenjeim |
2nd person sing. | döntetlened | döntetleneid, döntetlenjeid |
3rd person sing. | döntetlene, döntetlenje | döntetlenei, döntetlenjei |
1st person plural | döntetlenünk | döntetleneink, döntetlenjeink |
2nd person plural | döntetlenetek | döntetleneitek, döntetlenjeitek |
3rd person plural | döntetlenük, döntetlenjük | döntetleneik, döntetlenjeik |