egyenlőség (“equality”) + jel (“sign”)
egyenlőségjel (plural egyenlőségjelek)
Inflection (stem in -e-, front unrounded harmony) | ||
---|---|---|
singular | plural | |
nominative | egyenlőségjel | egyenlőségjelek |
accusative | egyenlőségjelet | egyenlőségjeleket |
dative | egyenlőségjelnek | egyenlőségjeleknek |
instrumental | egyenlőségjellel | egyenlőségjelekkel |
causal-final | egyenlőségjelért | egyenlőségjelekért |
translative | egyenlőségjellé | egyenlőségjelekké |
terminative | egyenlőségjelig | egyenlőségjelekig |
essive-formal | egyenlőségjelként | egyenlőségjelekként |
essive-modal | — | — |
inessive | egyenlőségjelben | egyenlőségjelekben |
superessive | egyenlőségjelen | egyenlőségjeleken |
adessive | egyenlőségjelnél | egyenlőségjeleknél |
illative | egyenlőségjelbe | egyenlőségjelekbe |
sublative | egyenlőségjelre | egyenlőségjelekre |
allative | egyenlőségjelhez | egyenlőségjelekhez |
elative | egyenlőségjelből | egyenlőségjelekből |
delative | egyenlőségjelről | egyenlőségjelekről |
ablative | egyenlőségjeltől | egyenlőségjelektől |
non-attributive possessive - singular |
egyenlőségjelé | egyenlőségjeleké |
non-attributive possessive - plural |
egyenlőségjeléi | egyenlőségjelekéi |
Possessive forms of egyenlőségjel | ||
---|---|---|
possessor | single possession | multiple possessions |
1st person sing. | egyenlőségjelem | egyenlőségjeleim |
2nd person sing. | egyenlőségjeled | egyenlőségjeleid |
3rd person sing. | egyenlőségjele | egyenlőségjelei |
1st person plural | egyenlőségjelünk | egyenlőségjeleink |
2nd person plural | egyenlőségjeletek | egyenlőségjeleitek |
3rd person plural | egyenlőségjelük | egyenlőségjeleik |