egyszerűsít (“to simplify”) + -és (noun-forming suffix)
egyszerűsítés (plural egyszerűsítések)
Inflection (stem in -e-, front unrounded harmony) | ||
---|---|---|
singular | plural | |
nominative | egyszerűsítés | egyszerűsítések |
accusative | egyszerűsítést | egyszerűsítéseket |
dative | egyszerűsítésnek | egyszerűsítéseknek |
instrumental | egyszerűsítéssel | egyszerűsítésekkel |
causal-final | egyszerűsítésért | egyszerűsítésekért |
translative | egyszerűsítéssé | egyszerűsítésekké |
terminative | egyszerűsítésig | egyszerűsítésekig |
essive-formal | egyszerűsítésként | egyszerűsítésekként |
essive-modal | — | — |
inessive | egyszerűsítésben | egyszerűsítésekben |
superessive | egyszerűsítésen | egyszerűsítéseken |
adessive | egyszerűsítésnél | egyszerűsítéseknél |
illative | egyszerűsítésbe | egyszerűsítésekbe |
sublative | egyszerűsítésre | egyszerűsítésekre |
allative | egyszerűsítéshez | egyszerűsítésekhez |
elative | egyszerűsítésből | egyszerűsítésekből |
delative | egyszerűsítésről | egyszerűsítésekről |
ablative | egyszerűsítéstől | egyszerűsítésektől |
non-attributive possessive - singular |
egyszerűsítésé | egyszerűsítéseké |
non-attributive possessive - plural |
egyszerűsítéséi | egyszerűsítésekéi |
Possessive forms of egyszerűsítés | ||
---|---|---|
possessor | single possession | multiple possessions |
1st person sing. | egyszerűsítésem | egyszerűsítéseim |
2nd person sing. | egyszerűsítésed | egyszerűsítéseid |
3rd person sing. | egyszerűsítése | egyszerűsítései |
1st person plural | egyszerűsítésünk | egyszerűsítéseink |
2nd person plural | egyszerűsítésetek | egyszerűsítéseitek |
3rd person plural | egyszerűsítésük | egyszerűsítéseik |