elő- (“pre-”) + feltétel (“condition”)
előfeltétel (plural előfeltételek)
Inflection (stem in -e-, front unrounded harmony) | ||
---|---|---|
singular | plural | |
nominative | előfeltétel | előfeltételek |
accusative | előfeltételt | előfeltételeket |
dative | előfeltételnek | előfeltételeknek |
instrumental | előfeltétellel | előfeltételekkel |
causal-final | előfeltételért | előfeltételekért |
translative | előfeltétellé | előfeltételekké |
terminative | előfeltételig | előfeltételekig |
essive-formal | előfeltételként | előfeltételekként |
essive-modal | — | — |
inessive | előfeltételben | előfeltételekben |
superessive | előfeltételen | előfeltételeken |
adessive | előfeltételnél | előfeltételeknél |
illative | előfeltételbe | előfeltételekbe |
sublative | előfeltételre | előfeltételekre |
allative | előfeltételhez | előfeltételekhez |
elative | előfeltételből | előfeltételekből |
delative | előfeltételről | előfeltételekről |
ablative | előfeltételtől | előfeltételektől |
non-attributive possessive - singular |
előfeltételé | előfeltételeké |
non-attributive possessive - plural |
előfeltételéi | előfeltételekéi |
Possessive forms of előfeltétel | ||
---|---|---|
possessor | single possession | multiple possessions |
1st person sing. | előfeltételem | előfeltételeim |
2nd person sing. | előfeltételed | előfeltételeid |
3rd person sing. | előfeltétele | előfeltételei |
1st person plural | előfeltételünk | előfeltételeink |
2nd person plural | előfeltételetek | előfeltételeitek |
3rd person plural | előfeltételük | előfeltételeik |