hangvétel (plural hangvételek)
singular | plural | |
---|---|---|
nominative | hangvétel | hangvételek |
accusative | hangvételt | hangvételeket |
dative | hangvételnek | hangvételeknek |
instrumental | hangvétellel | hangvételekkel |
causal-final | hangvételért | hangvételekért |
translative | hangvétellé | hangvételekké |
terminative | hangvételig | hangvételekig |
essive-formal | hangvételként | hangvételekként |
essive-modal | — | — |
inessive | hangvételben | hangvételekben |
superessive | hangvételen | hangvételeken |
adessive | hangvételnél | hangvételeknél |
illative | hangvételbe | hangvételekbe |
sublative | hangvételre | hangvételekre |
allative | hangvételhez | hangvételekhez |
elative | hangvételből | hangvételekből |
delative | hangvételről | hangvételekről |
ablative | hangvételtől | hangvételektől |
non-attributive possessive – singular |
hangvételé | hangvételeké |
non-attributive possessive – plural |
hangvételéi | hangvételekéi |
possessor | single possession | multiple possessions |
---|---|---|
1st person sing. | hangvételem | hangvételeim |
2nd person sing. | hangvételed | hangvételeid |
3rd person sing. | hangvétele | hangvételei |
1st person plural | hangvételünk | hangvételeink |
2nd person plural | hangvételetek | hangvételeitek |
3rd person plural | hangvételük | hangvételeik |