helyes (“correct”) + írás (“writing”)
helyesírás (plural helyesírások)
Inflection (stem in -o-, back harmony) | ||
---|---|---|
singular | plural | |
nominative | helyesírás | helyesírások |
accusative | helyesírást | helyesírásokat |
dative | helyesírásnak | helyesírásoknak |
instrumental | helyesírással | helyesírásokkal |
causal-final | helyesírásért | helyesírásokért |
translative | helyesírássá | helyesírásokká |
terminative | helyesírásig | helyesírásokig |
essive-formal | helyesírásként | helyesírásokként |
essive-modal | — | — |
inessive | helyesírásban | helyesírásokban |
superessive | helyesíráson | helyesírásokon |
adessive | helyesírásnál | helyesírásoknál |
illative | helyesírásba | helyesírásokba |
sublative | helyesírásra | helyesírásokra |
allative | helyesíráshoz | helyesírásokhoz |
elative | helyesírásból | helyesírásokból |
delative | helyesírásról | helyesírásokról |
ablative | helyesírástól | helyesírásoktól |
non-attributive possessive - singular |
helyesírásé | helyesírásoké |
non-attributive possessive - plural |
helyesíráséi | helyesírásokéi |
Possessive forms of helyesírás | ||
---|---|---|
possessor | single possession | multiple possessions |
1st person sing. | helyesírásom | helyesírásaim |
2nd person sing. | helyesírásod | helyesírásaid |
3rd person sing. | helyesírása | helyesírásai |
1st person plural | helyesírásunk | helyesírásaink |
2nd person plural | helyesírásotok | helyesírásaitok |
3rd person plural | helyesírásuk | helyesírásaik |