hátralévő (not comparable)
Inflection (stem in long/high vowel, front rounded harmony) | ||
---|---|---|
singular | plural | |
nominative | hátralévő | hátralévők |
accusative | hátralévőt | hátralévőket |
dative | hátralévőnek | hátralévőknek |
instrumental | hátralévővel | hátralévőkkel |
causal-final | hátralévőért | hátralévőkért |
translative | hátralévővé | hátralévőkké |
terminative | hátralévőig | hátralévőkig |
essive-formal | hátralévőként | hátralévőkként |
essive-modal | — | — |
inessive | hátralévőben | hátralévőkben |
superessive | hátralévőn | hátralévőkön |
adessive | hátralévőnél | hátralévőknél |
illative | hátralévőbe | hátralévőkbe |
sublative | hátralévőre | hátralévőkre |
allative | hátralévőhöz | hátralévőkhöz |
elative | hátralévőből | hátralévőkből |
delative | hátralévőről | hátralévőkről |
ablative | hátralévőtől | hátralévőktől |
non-attributive possessive - singular |
hátralévőé | hátralévőké |
non-attributive possessive - plural |
hátralévőéi | hátralévőkéi |