házasságkötés (plural házasságkötések)
Inflection (stem in -e-, front unrounded harmony) | ||
---|---|---|
singular | plural | |
nominative | házasságkötés | házasságkötések |
accusative | házasságkötést | házasságkötéseket |
dative | házasságkötésnek | házasságkötéseknek |
instrumental | házasságkötéssel | házasságkötésekkel |
causal-final | házasságkötésért | házasságkötésekért |
translative | házasságkötéssé | házasságkötésekké |
terminative | házasságkötésig | házasságkötésekig |
essive-formal | házasságkötésként | házasságkötésekként |
essive-modal | — | — |
inessive | házasságkötésben | házasságkötésekben |
superessive | házasságkötésen | házasságkötéseken |
adessive | házasságkötésnél | házasságkötéseknél |
illative | házasságkötésbe | házasságkötésekbe |
sublative | házasságkötésre | házasságkötésekre |
allative | házasságkötéshez | házasságkötésekhez |
elative | házasságkötésből | házasságkötésekből |
delative | házasságkötésről | házasságkötésekről |
ablative | házasságkötéstől | házasságkötésektől |
non-attributive possessive - singular |
házasságkötésé | házasságkötéseké |
non-attributive possessive - plural |
házasságkötéséi | házasságkötésekéi |
Possessive forms of házasságkötés | ||
---|---|---|
possessor | single possession | multiple possessions |
1st person sing. | házasságkötésem | házasságkötéseim |
2nd person sing. | házasságkötésed | házasságkötéseid |
3rd person sing. | házasságkötése | házasságkötései |
1st person plural | házasságkötésünk | házasságkötéseink |
2nd person plural | házasságkötésetek | házasságkötéseitek |
3rd person plural | házasságkötésük | házasságkötéseik |