idő (“time”) + egység (“unit”)
időegység (plural időegységek)
Inflection (stem in -e-, front unrounded harmony) | ||
---|---|---|
singular | plural | |
nominative | időegység | időegységek |
accusative | időegységet | időegységeket |
dative | időegységnek | időegységeknek |
instrumental | időegységgel | időegységekkel |
causal-final | időegységért | időegységekért |
translative | időegységgé | időegységekké |
terminative | időegységig | időegységekig |
essive-formal | időegységként | időegységekként |
essive-modal | — | — |
inessive | időegységben | időegységekben |
superessive | időegységen | időegységeken |
adessive | időegységnél | időegységeknél |
illative | időegységbe | időegységekbe |
sublative | időegységre | időegységekre |
allative | időegységhez | időegységekhez |
elative | időegységből | időegységekből |
delative | időegységről | időegységekről |
ablative | időegységtől | időegységektől |
non-attributive possessive - singular |
időegységé | időegységeké |
non-attributive possessive - plural |
időegységéi | időegységekéi |
Possessive forms of időegység | ||
---|---|---|
possessor | single possession | multiple possessions |
1st person sing. | időegységem | időegységeim |
2nd person sing. | időegységed | időegységeid |
3rd person sing. | időegysége | időegységei |
1st person plural | időegységünk | időegységeink |
2nd person plural | időegységetek | időegységeitek |
3rd person plural | időegységük | időegységeik |