időszerűtlen (comparative időszerűtlenebb, superlative legidőszerűtlenebb)
Inflection (stem in -e-, front unrounded harmony) | ||
---|---|---|
singular | plural | |
nominative | időszerűtlen | időszerűtlenek |
accusative | időszerűtlent | időszerűtleneket |
dative | időszerűtlennek | időszerűtleneknek |
instrumental | időszerűtlennel | időszerűtlenekkel |
causal-final | időszerűtlenért | időszerűtlenekért |
translative | időszerűtlenné | időszerűtlenekké |
terminative | időszerűtlenig | időszerűtlenekig |
essive-formal | időszerűtlenként | időszerűtlenekként |
essive-modal | időszerűtlenül | — |
inessive | időszerűtlenben | időszerűtlenekben |
superessive | időszerűtlenen | időszerűtleneken |
adessive | időszerűtlennél | időszerűtleneknél |
illative | időszerűtlenbe | időszerűtlenekbe |
sublative | időszerűtlenre | időszerűtlenekre |
allative | időszerűtlenhez | időszerűtlenekhez |
elative | időszerűtlenből | időszerűtlenekből |
delative | időszerűtlenről | időszerűtlenekről |
ablative | időszerűtlentől | időszerűtlenektől |
non-attributive possessive - singular |
időszerűtlené | időszerűtleneké |
non-attributive possessive - plural |
időszerűtlenéi | időszerűtlenekéi |