igazság (“truth”) + ügy (“affair”)
igazságügy (countable and uncountable, plural igazságügyek)
Inflection (stem in -e-, front rounded harmony) | ||
---|---|---|
singular | plural | |
nominative | igazságügy | igazságügyek |
accusative | igazságügyet | igazságügyeket |
dative | igazságügynek | igazságügyeknek |
instrumental | igazságüggyel | igazságügyekkel |
causal-final | igazságügyért | igazságügyekért |
translative | igazságüggyé | igazságügyekké |
terminative | igazságügyig | igazságügyekig |
essive-formal | igazságügyként | igazságügyekként |
essive-modal | — | — |
inessive | igazságügyben | igazságügyekben |
superessive | igazságügyön | igazságügyeken |
adessive | igazságügynél | igazságügyeknél |
illative | igazságügybe | igazságügyekbe |
sublative | igazságügyre | igazságügyekre |
allative | igazságügyhöz | igazságügyekhez |
elative | igazságügyből | igazságügyekből |
delative | igazságügyről | igazságügyekről |
ablative | igazságügytől | igazságügyektől |
non-attributive possessive - singular |
igazságügyé | igazságügyeké |
non-attributive possessive - plural |
igazságügyéi | igazságügyekéi |
Possessive forms of igazságügy | ||
---|---|---|
possessor | single possession | multiple possessions |
1st person sing. | igazságügyem | igazságügyeim |
2nd person sing. | igazságügyed | igazságügyeid |
3rd person sing. | igazságügye | igazságügyei |
1st person plural | igazságügyünk | igazságügyeink |
2nd person plural | igazságügyetek | igazságügyeitek |
3rd person plural | igazságügyük | igazságügyeik |