Borrowed from German Indiskretion.[1] With Latinate -ció ending.
indiszkréció (plural indiszkréciók)
singular | plural | |
---|---|---|
nominative | indiszkréció | indiszkréciók |
accusative | indiszkréciót | indiszkréciókat |
dative | indiszkréciónak | indiszkrécióknak |
instrumental | indiszkrécióval | indiszkréciókkal |
causal-final | indiszkrécióért | indiszkréciókért |
translative | indiszkrécióvá | indiszkréciókká |
terminative | indiszkrécióig | indiszkréciókig |
essive-formal | indiszkrécióként | indiszkréciókként |
essive-modal | — | — |
inessive | indiszkrécióban | indiszkréciókban |
superessive | indiszkréción | indiszkréciókon |
adessive | indiszkréciónál | indiszkrécióknál |
illative | indiszkrécióba | indiszkréciókba |
sublative | indiszkrécióra | indiszkréciókra |
allative | indiszkrécióhoz | indiszkréciókhoz |
elative | indiszkrécióból | indiszkréciókból |
delative | indiszkrécióról | indiszkréciókról |
ablative | indiszkréciótól | indiszkrécióktól |
non-attributive possessive – singular |
indiszkrécióé | indiszkrécióké |
non-attributive possessive – plural |
indiszkrécióéi | indiszkréciókéi |
possessor | single possession | multiple possessions |
---|---|---|
1st person sing. | indiszkrécióm | indiszkrécióim |
2nd person sing. | indiszkréciód | indiszkrécióid |
3rd person sing. | indiszkréciója | indiszkréciói |
1st person plural | indiszkréciónk | indiszkrécióink |
2nd person plural | indiszkréciótok | indiszkrécióitok |
3rd person plural | indiszkréciójuk | indiszkrécióik |