From jóvá + tétel (“making”), from jó (“good”) + -vá (“into”, case suffix) + tesz (“to make”) + -tel (noun-forming suffix).[1]
jóvátétel (plural jóvátételek)
| Inflection (stem in -e-, front unrounded harmony) | ||
|---|---|---|
| singular | plural | |
| nominative | jóvátétel | jóvátételek |
| accusative | jóvátételt | jóvátételeket |
| dative | jóvátételnek | jóvátételeknek |
| instrumental | jóvátétellel | jóvátételekkel |
| causal-final | jóvátételért | jóvátételekért |
| translative | jóvátétellé | jóvátételekké |
| terminative | jóvátételig | jóvátételekig |
| essive-formal | jóvátételként | jóvátételekként |
| essive-modal | jóvátételül | — |
| inessive | jóvátételben | jóvátételekben |
| superessive | jóvátételen | jóvátételeken |
| adessive | jóvátételnél | jóvátételeknél |
| illative | jóvátételbe | jóvátételekbe |
| sublative | jóvátételre | jóvátételekre |
| allative | jóvátételhez | jóvátételekhez |
| elative | jóvátételből | jóvátételekből |
| delative | jóvátételről | jóvátételekről |
| ablative | jóvátételtől | jóvátételektől |
| non-attributive possessive - singular |
jóvátételé | jóvátételeké |
| non-attributive possessive - plural |
jóvátételéi | jóvátételekéi |
| Possessive forms of jóvátétel | ||
|---|---|---|
| possessor | single possession | multiple possessions |
| 1st person sing. | jóvátételem | jóvátételeim |
| 2nd person sing. | jóvátételed | jóvátételeid |
| 3rd person sing. | jóvátétele | jóvátételei |
| 1st person plural | jóvátételünk | jóvátételeink |
| 2nd person plural | jóvátételetek | jóvátételeitek |
| 3rd person plural | jóvátételük | jóvátételeik |