két (“two”) + szintes (“storeyed”)
kétszintes (not comparable)
Inflection (stem in -e-, front unrounded harmony) | ||
---|---|---|
singular | plural | |
nominative | kétszintes | kétszintesek |
accusative | kétszinteset | kétszinteseket |
dative | kétszintesnek | kétszinteseknek |
instrumental | kétszintessel | kétszintesekkel |
causal-final | kétszintesért | kétszintesekért |
translative | kétszintessé | kétszintesekké |
terminative | kétszintesig | kétszintesekig |
essive-formal | kétszintesként | kétszintesekként |
essive-modal | — | — |
inessive | kétszintesben | kétszintesekben |
superessive | kétszintesen | kétszinteseken |
adessive | kétszintesnél | kétszinteseknél |
illative | kétszintesbe | kétszintesekbe |
sublative | kétszintesre | kétszintesekre |
allative | kétszinteshez | kétszintesekhez |
elative | kétszintesből | kétszintesekből |
delative | kétszintesről | kétszintesekről |
ablative | kétszintestől | kétszintesektől |
non-attributive possessive - singular |
kétszintesé | kétszinteseké |
non-attributive possessive - plural |
kétszinteséi | kétszintesekéi |