From közösül (“to have sexual intercourse with someone”) + -és (noun-forming suffix), from közös (“common, shared”) + -ül (verb-forming suffix).
közösülés (plural közösülések)
Inflection (stem in -e-, front unrounded harmony) | ||
---|---|---|
singular | plural | |
nominative | közösülés | közösülések |
accusative | közösülést | közösüléseket |
dative | közösülésnek | közösüléseknek |
instrumental | közösüléssel | közösülésekkel |
causal-final | közösülésért | közösülésekért |
translative | közösüléssé | közösülésekké |
terminative | közösülésig | közösülésekig |
essive-formal | közösülésként | közösülésekként |
essive-modal | — | — |
inessive | közösülésben | közösülésekben |
superessive | közösülésen | közösüléseken |
adessive | közösülésnél | közösüléseknél |
illative | közösülésbe | közösülésekbe |
sublative | közösülésre | közösülésekre |
allative | közösüléshez | közösülésekhez |
elative | közösülésből | közösülésekből |
delative | közösülésről | közösülésekről |
ablative | közösüléstől | közösülésektől |
non-attributive possessive - singular |
közösülésé | közösüléseké |
non-attributive possessive - plural |
közösüléséi | közösülésekéi |
Possessive forms of közösülés | ||
---|---|---|
possessor | single possession | multiple possessions |
1st person sing. | közösülésem | közösüléseim |
2nd person sing. | közösülésed | közösüléseid |
3rd person sing. | közösülése | közösülései |
1st person plural | közösülésünk | közösüléseink |
2nd person plural | közösülésetek | közösüléseitek |
3rd person plural | közösülésük | közösüléseik |