From keresztül (“through”) + -i (adjective-forming suffix). It is an adjective formed from a postposition, so that it can be used attributively to mark the qualifier of a noun (preceding it), rather than marking the modifier of a verb (or verb derivative), like an adverbial.
keresztüli (not comparable)
Inflection (stem in -e-, front unrounded harmony) | ||
---|---|---|
singular | plural | |
nominative | keresztüli | keresztüliek |
accusative | keresztülit | keresztülieket |
dative | keresztülinek | keresztülieknek |
instrumental | keresztülivel | keresztüliekkel |
causal-final | keresztüliért | keresztüliekért |
translative | keresztülivé | keresztüliekké |
terminative | keresztüliig | keresztüliekig |
essive-formal | keresztüliként | keresztüliekként |
essive-modal | — | — |
inessive | keresztüliben | keresztüliekben |
superessive | keresztülin | keresztülieken |
adessive | keresztülinél | keresztülieknél |
illative | keresztülibe | keresztüliekbe |
sublative | keresztülire | keresztüliekre |
allative | keresztülihez | keresztüliekhez |
elative | keresztüliből | keresztüliekből |
delative | keresztüliről | keresztüliekről |
ablative | keresztülitől | keresztüliektől |
non-attributive possessive - singular |
keresztülié | keresztülieké |
non-attributive possessive - plural |
keresztüliéi | keresztüliekéi |