kihangosít (“to switch to speaker; to put someone on speaker”) + -ás (noun-forming suffix)
kihangosítás (plural kihangosítások)
Inflection (stem in -o-, back harmony) | ||
---|---|---|
singular | plural | |
nominative | kihangosítás | kihangosítások |
accusative | kihangosítást | kihangosításokat |
dative | kihangosításnak | kihangosításoknak |
instrumental | kihangosítással | kihangosításokkal |
causal-final | kihangosításért | kihangosításokért |
translative | kihangosítássá | kihangosításokká |
terminative | kihangosításig | kihangosításokig |
essive-formal | kihangosításként | kihangosításokként |
essive-modal | — | — |
inessive | kihangosításban | kihangosításokban |
superessive | kihangosításon | kihangosításokon |
adessive | kihangosításnál | kihangosításoknál |
illative | kihangosításba | kihangosításokba |
sublative | kihangosításra | kihangosításokra |
allative | kihangosításhoz | kihangosításokhoz |
elative | kihangosításból | kihangosításokból |
delative | kihangosításról | kihangosításokról |
ablative | kihangosítástól | kihangosításoktól |
non-attributive possessive - singular |
kihangosításé | kihangosításoké |
non-attributive possessive - plural |
kihangosításéi | kihangosításokéi |
Possessive forms of kihangosítás | ||
---|---|---|
possessor | single possession | multiple possessions |
1st person sing. | kihangosításom | kihangosításaim |
2nd person sing. | kihangosításod | kihangosításaid |
3rd person sing. | kihangosítása | kihangosításai |
1st person plural | kihangosításunk | kihangosításaink |
2nd person plural | kihangosításotok | kihangosításaitok |
3rd person plural | kihangosításuk | kihangosításaik |