kösöntyű

Hungarian

Of unknown origin.^[1]

kösöntyű

(archaic, literary) jewel, jewellery (personal ornamentation such as necklaces, brooches and bracelets, made of precious metals and sometimes set with gemstones)

Inflection (stem in long/high vowel, front rounded harmony)
	singular	plural
nominative	kösöntyű	kösöntyűk
accusative	kösöntyűt	kösöntyűket
dative	kösöntyűnek	kösöntyűknek
instrumental	kösöntyűvel	kösöntyűkkel
causal-final	kösöntyűért	kösöntyűkért
translative	kösöntyűvé	kösöntyűkké
terminative	kösöntyűig	kösöntyűkig
essive-formal	kösöntyűként	kösöntyűkként
essive-modal	—	—
inessive	kösöntyűben	kösöntyűkben
superessive	kösöntyűn	kösöntyűkön
adessive	kösöntyűnél	kösöntyűknél
illative	kösöntyűbe	kösöntyűkbe
sublative	kösöntyűre	kösöntyűkre
allative	kösöntyűhöz	kösöntyűkhöz
elative	kösöntyűből	kösöntyűkből
delative	kösöntyűről	kösöntyűkről
ablative	kösöntyűtől	kösöntyűktől
non-attributive possessive – singular	kösöntyűé	kösöntyűké
non-attributive possessive – plural	kösöntyűéi	kösöntyűkéi

^ Eőry, Vilma. Értelmező szótár+ (“Explanatory Dictionary Plus”). Budapest: Tinta Könyvkiadó, 2007. →ISBN

kösöntyű in Bárczi, Géza and László Országh. A magyar nyelv értelmező szótára (“The Explanatory Dictionary of the Hungarian Language”, abbr.: ÉrtSz.). Budapest: Akadémiai Kiadó, 1959–1962. Fifth ed., 1992: →ISBN
kösöntyű in Tótfalusi, István. Magyar etimológiai nagyszótár (’Hungarian Comprehensive Dictionary of Etymology’). Budapest: Arcanum Adatbázis, 2001; Arcanum DVD Könyvtár →ISBN