megbánt

Hello, you have come here looking for the meaning of the word megbánt. In DICTIOUS you will not only get to know all the dictionary meanings for the word megbánt, but we will also tell you about its etymology, its characteristics and you will know how to say megbánt in singular and plural. Everything you need to know about the word megbánt you have here. The definition of the word megbánt will help you to be more precise and correct when speaking or writing your texts. Knowing the definition ofmegbánt, as well as those of other words, enriches your vocabulary and provides you with more and better linguistic resources.

Hungarian

Pronunciation

Etymology 1

meg- +‎ bánt (to hurt)

Verb

megbánt

  1. (transitive) to offend someone
Conjugation
Derived terms

Etymology 2

megbán (to regret) +‎ -t (past-tense and past-participle suffix)

Verb

megbánt

  1. third-person singular indicative past indefinite of megbán

Participle

megbánt

  1. past participle of megbán
Declension
Inflection (stem in -a-, back harmony)
singular plural
nominative megbánt megbántak
accusative megbántat megbántakat
dative megbántnak megbántaknak
instrumental megbánttal megbántakkal
causal-final megbántért megbántakért
translative megbánttá megbántakká
terminative megbántig megbántakig
essive-formal megbántként megbántakként
essive-modal
inessive megbántban megbántakban
superessive megbánton megbántakon
adessive megbántnál megbántaknál
illative megbántba megbántakba
sublative megbántra megbántakra
allative megbánthoz megbántakhoz
elative megbántból megbántakból
delative megbántról megbántakról
ablative megbánttól megbántaktól
non-attributive
possessive - singular
megbánté megbántaké
non-attributive
possessive - plural
megbántéi megbántakéi

Further reading

  • megbánt in Bárczi, Géza and László Országh. A magyar nyelv értelmező szótára (“The Explanatory Dictionary of the Hungarian Language”, abbr.: ÉrtSz.). Budapest: Akadémiai Kiadó, 1959–1962. Fifth ed., 1992: →ISBN