metszőfog

Hungarian

metsző (“incising”) +‎ fog (“tooth”), from metsz (“to cut, incise”) + -ő (“present participle suffix”)

metszőfog (plural metszőfogak)

Inflection (stem in *-a-*, back harmony)
	singular	plural
nominative	metszőfog	metszőfogak
accusative	metszőfogat	metszőfogakat
dative	metszőfognak	metszőfogaknak
instrumental	metszőfoggal	metszőfogakkal
causal-final	metszőfogért	metszőfogakért
translative	metszőfoggá	metszőfogakká
terminative	metszőfogig	metszőfogakig
essive-formal	metszőfogként	metszőfogakként
essive-modal	—	—
inessive	metszőfogban	metszőfogakban
superessive	metszőfogon	metszőfogakon
adessive	metszőfognál	metszőfogaknál
illative	metszőfogba	metszőfogakba
sublative	metszőfogra	metszőfogakra
allative	metszőfoghoz	metszőfogakhoz
elative	metszőfogból	metszőfogakból
delative	metszőfogról	metszőfogakról
ablative	metszőfogtól	metszőfogaktól
non-attributive possessive – singular	metszőfogé	metszőfogaké
non-attributive possessive – plural	metszőfogéi	metszőfogakéi