munka (“work”) + szünet (“rest, break”)
munkaszünet (plural munkaszünetek)
singular | plural | |
---|---|---|
nominative | munkaszünet | munkaszünetek |
accusative | munkaszünetet | munkaszüneteket |
dative | munkaszünetnek | munkaszüneteknek |
instrumental | munkaszünettel | munkaszünetekkel |
causal-final | munkaszünetért | munkaszünetekért |
translative | munkaszünetté | munkaszünetekké |
terminative | munkaszünetig | munkaszünetekig |
essive-formal | munkaszünetként | munkaszünetekként |
essive-modal | — | — |
inessive | munkaszünetben | munkaszünetekben |
superessive | munkaszüneten | munkaszüneteken |
adessive | munkaszünetnél | munkaszüneteknél |
illative | munkaszünetbe | munkaszünetekbe |
sublative | munkaszünetre | munkaszünetekre |
allative | munkaszünethez | munkaszünetekhez |
elative | munkaszünetből | munkaszünetekből |
delative | munkaszünetről | munkaszünetekről |
ablative | munkaszünettől | munkaszünetektől |
non-attributive possessive – singular |
munkaszüneté | munkaszüneteké |
non-attributive possessive – plural |
munkaszünetéi | munkaszünetekéi |
possessor | single possession | multiple possessions |
---|---|---|
1st person sing. | munkaszünetem | munkaszüneteim |
2nd person sing. | munkaszüneted | munkaszüneteid |
3rd person sing. | munkaszünete | munkaszünetei |
1st person plural | munkaszünetünk | munkaszüneteink |
2nd person plural | munkaszünetetek | munkaszüneteitek |
3rd person plural | munkaszünetük | munkaszüneteik |