Borrowed from Latin mutatio.[1] With -áció ending.
mutáció (plural mutációk)
Inflection (stem in long/high vowel, back harmony) | ||
---|---|---|
singular | plural | |
nominative | mutáció | mutációk |
accusative | mutációt | mutációkat |
dative | mutációnak | mutációknak |
instrumental | mutációval | mutációkkal |
causal-final | mutációért | mutációkért |
translative | mutációvá | mutációkká |
terminative | mutációig | mutációkig |
essive-formal | mutációként | mutációkként |
essive-modal | — | — |
inessive | mutációban | mutációkban |
superessive | mutáción | mutációkon |
adessive | mutációnál | mutációknál |
illative | mutációba | mutációkba |
sublative | mutációra | mutációkra |
allative | mutációhoz | mutációkhoz |
elative | mutációból | mutációkból |
delative | mutációról | mutációkról |
ablative | mutációtól | mutációktól |
non-attributive possessive - singular |
mutációé | mutációké |
non-attributive possessive - plural |
mutációéi | mutációkéi |
Possessive forms of mutáció | ||
---|---|---|
possessor | single possession | multiple possessions |
1st person sing. | mutációm | mutációim |
2nd person sing. | mutációd | mutációid |
3rd person sing. | mutációja | mutációi |
1st person plural | mutációnk | mutációink |
2nd person plural | mutációtok | mutációitok |
3rd person plural | mutációjuk | mutációik |