méreg (“poison”) + -telen (“-less, without”)
méregtelen (comparative méregtelenebb, superlative legméregtelenebb)
| Inflection (stem in -e-, front unrounded harmony) | ||
|---|---|---|
| singular | plural | |
| nominative | méregtelen | méregtelenek |
| accusative | méregtelent | méregteleneket |
| dative | méregtelennek | méregteleneknek |
| instrumental | méregtelennel | méregtelenekkel |
| causal-final | méregtelenért | méregtelenekért |
| translative | méregtelenné | méregtelenekké |
| terminative | méregtelenig | méregtelenekig |
| essive-formal | méregtelenként | méregtelenekként |
| essive-modal | méregtelenül | — |
| inessive | méregtelenben | méregtelenekben |
| superessive | méregtelenen | méregteleneken |
| adessive | méregtelennél | méregteleneknél |
| illative | méregtelenbe | méregtelenekbe |
| sublative | méregtelenre | méregtelenekre |
| allative | méregtelenhez | méregtelenekhez |
| elative | méregtelenből | méregtelenekből |
| delative | méregtelenről | méregtelenekről |
| ablative | méregtelentől | méregtelenektől |
| non-attributive possessive - singular |
méregtelené | méregteleneké |
| non-attributive possessive - plural |
méregtelenéi | méregtelenekéi |