név (“name”) + mutató (“pointer, indicator; present participle of mutat (“to show”)”)
névmutató (plural névmutatók)
Inflection (stem in long/high vowel, back harmony) | ||
---|---|---|
singular | plural | |
nominative | névmutató | névmutatók |
accusative | névmutatót | névmutatókat |
dative | névmutatónak | névmutatóknak |
instrumental | névmutatóval | névmutatókkal |
causal-final | névmutatóért | névmutatókért |
translative | névmutatóvá | névmutatókká |
terminative | névmutatóig | névmutatókig |
essive-formal | névmutatóként | névmutatókként |
essive-modal | — | — |
inessive | névmutatóban | névmutatókban |
superessive | névmutatón | névmutatókon |
adessive | névmutatónál | névmutatóknál |
illative | névmutatóba | névmutatókba |
sublative | névmutatóra | névmutatókra |
allative | névmutatóhoz | névmutatókhoz |
elative | névmutatóból | névmutatókból |
delative | névmutatóról | névmutatókról |
ablative | névmutatótól | névmutatóktól |
non-attributive possessive - singular |
névmutatóé | névmutatóké |
non-attributive possessive - plural |
névmutatóéi | névmutatókéi |
Possessive forms of névmutató | ||
---|---|---|
possessor | single possession | multiple possessions |
1st person sing. | névmutatóm | névmutatóim |
2nd person sing. | névmutatód | névmutatóid |
3rd person sing. | névmutatója | névmutatói |
1st person plural | névmutatónk | névmutatóink |
2nd person plural | névmutatótok | névmutatóitok |
3rd person plural | névmutatójuk | névmutatóik |