nyelv (“language”) + oktatás (“teaching, instruction”)
nyelvoktatás (plural nyelvoktatások)
Inflection (stem in -o-, back harmony) | ||
---|---|---|
singular | plural | |
nominative | nyelvoktatás | nyelvoktatások |
accusative | nyelvoktatást | nyelvoktatásokat |
dative | nyelvoktatásnak | nyelvoktatásoknak |
instrumental | nyelvoktatással | nyelvoktatásokkal |
causal-final | nyelvoktatásért | nyelvoktatásokért |
translative | nyelvoktatássá | nyelvoktatásokká |
terminative | nyelvoktatásig | nyelvoktatásokig |
essive-formal | nyelvoktatásként | nyelvoktatásokként |
essive-modal | — | — |
inessive | nyelvoktatásban | nyelvoktatásokban |
superessive | nyelvoktatáson | nyelvoktatásokon |
adessive | nyelvoktatásnál | nyelvoktatásoknál |
illative | nyelvoktatásba | nyelvoktatásokba |
sublative | nyelvoktatásra | nyelvoktatásokra |
allative | nyelvoktatáshoz | nyelvoktatásokhoz |
elative | nyelvoktatásból | nyelvoktatásokból |
delative | nyelvoktatásról | nyelvoktatásokról |
ablative | nyelvoktatástól | nyelvoktatásoktól |
non-attributive possessive - singular |
nyelvoktatásé | nyelvoktatásoké |
non-attributive possessive - plural |
nyelvoktatáséi | nyelvoktatásokéi |
Possessive forms of nyelvoktatás | ||
---|---|---|
possessor | single possession | multiple possessions |
1st person sing. | nyelvoktatásom | nyelvoktatásaim |
2nd person sing. | nyelvoktatásod | nyelvoktatásaid |
3rd person sing. | nyelvoktatása | nyelvoktatásai |
1st person plural | nyelvoktatásunk | nyelvoktatásaink |
2nd person plural | nyelvoktatásotok | nyelvoktatásaitok |
3rd person plural | nyelvoktatásuk | nyelvoktatásaik |