nyelv (“language”) + tudás (“knowledge”)
nyelvtudás (usually uncountable, plural nyelvtudások)
singular | plural | |
---|---|---|
nominative | nyelvtudás | nyelvtudások |
accusative | nyelvtudást | nyelvtudásokat |
dative | nyelvtudásnak | nyelvtudásoknak |
instrumental | nyelvtudással | nyelvtudásokkal |
causal-final | nyelvtudásért | nyelvtudásokért |
translative | nyelvtudássá | nyelvtudásokká |
terminative | nyelvtudásig | nyelvtudásokig |
essive-formal | nyelvtudásként | nyelvtudásokként |
essive-modal | — | — |
inessive | nyelvtudásban | nyelvtudásokban |
superessive | nyelvtudáson | nyelvtudásokon |
adessive | nyelvtudásnál | nyelvtudásoknál |
illative | nyelvtudásba | nyelvtudásokba |
sublative | nyelvtudásra | nyelvtudásokra |
allative | nyelvtudáshoz | nyelvtudásokhoz |
elative | nyelvtudásból | nyelvtudásokból |
delative | nyelvtudásról | nyelvtudásokról |
ablative | nyelvtudástól | nyelvtudásoktól |
non-attributive possessive – singular |
nyelvtudásé | nyelvtudásoké |
non-attributive possessive – plural |
nyelvtudáséi | nyelvtudásokéi |
possessor | single possession | multiple possessions |
---|---|---|
1st person sing. | nyelvtudásom | nyelvtudásaim |
2nd person sing. | nyelvtudásod | nyelvtudásaid |
3rd person sing. | nyelvtudása | nyelvtudásai |
1st person plural | nyelvtudásunk | nyelvtudásaink |
2nd person plural | nyelvtudásotok | nyelvtudásaitok |
3rd person plural | nyelvtudásuk | nyelvtudásaik |