From néző (“viewing”) + pont (“point”), calque of German Gesichtspunkt (“standpoint, point of view”).
nézőpont (plural nézőpontok)
Inflection (stem in -o-, back harmony) | ||
---|---|---|
singular | plural | |
nominative | nézőpont | nézőpontok |
accusative | nézőpontot | nézőpontokat |
dative | nézőpontnak | nézőpontoknak |
instrumental | nézőponttal | nézőpontokkal |
causal-final | nézőpontért | nézőpontokért |
translative | nézőponttá | nézőpontokká |
terminative | nézőpontig | nézőpontokig |
essive-formal | nézőpontként | nézőpontokként |
essive-modal | — | — |
inessive | nézőpontban | nézőpontokban |
superessive | nézőponton | nézőpontokon |
adessive | nézőpontnál | nézőpontoknál |
illative | nézőpontba | nézőpontokba |
sublative | nézőpontra | nézőpontokra |
allative | nézőponthoz | nézőpontokhoz |
elative | nézőpontból | nézőpontokból |
delative | nézőpontról | nézőpontokról |
ablative | nézőponttól | nézőpontoktól |
non-attributive possessive - singular |
nézőponté | nézőpontoké |
non-attributive possessive - plural |
nézőpontéi | nézőpontokéi |
Possessive forms of nézőpont | ||
---|---|---|
possessor | single possession | multiple possessions |
1st person sing. | nézőpontom | nézőpontjaim |
2nd person sing. | nézőpontod | nézőpontjaid |
3rd person sing. | nézőpontja | nézőpontjai |
1st person plural | nézőpontunk | nézőpontjaink |
2nd person plural | nézőpontotok | nézőpontjaitok |
3rd person plural | nézőpontjuk | nézőpontjaik |