From Latin reservatum.[1] With -átum ending.
rezervátum (plural rezervátumok)
Inflection (stem in -o-, back harmony) | ||
---|---|---|
singular | plural | |
nominative | rezervátum | rezervátumok |
accusative | rezervátumot | rezervátumokat |
dative | rezervátumnak | rezervátumoknak |
instrumental | rezervátummal | rezervátumokkal |
causal-final | rezervátumért | rezervátumokért |
translative | rezervátummá | rezervátumokká |
terminative | rezervátumig | rezervátumokig |
essive-formal | rezervátumként | rezervátumokként |
essive-modal | — | — |
inessive | rezervátumban | rezervátumokban |
superessive | rezervátumon | rezervátumokon |
adessive | rezervátumnál | rezervátumoknál |
illative | rezervátumba | rezervátumokba |
sublative | rezervátumra | rezervátumokra |
allative | rezervátumhoz | rezervátumokhoz |
elative | rezervátumból | rezervátumokból |
delative | rezervátumról | rezervátumokról |
ablative | rezervátumtól | rezervátumoktól |
non-attributive possessive - singular |
rezervátumé | rezervátumoké |
non-attributive possessive - plural |
rezervátuméi | rezervátumokéi |
Possessive forms of rezervátum | ||
---|---|---|
possessor | single possession | multiple possessions |
1st person sing. | rezervátumom | rezervátumaim |
2nd person sing. | rezervátumod | rezervátumaid |
3rd person sing. | rezervátuma | rezervátumai |
1st person plural | rezervátumunk | rezervátumaink |
2nd person plural | rezervátumotok | rezervátumaitok |
3rd person plural | rezervátumuk | rezervátumaik |