szóvég (plural szóvégek)
Inflection (stem in -e-, front unrounded harmony) | ||
---|---|---|
singular | plural | |
nominative | szóvég | szóvégek |
accusative | szóvéget | szóvégeket |
dative | szóvégnek | szóvégeknek |
instrumental | szóvéggel | szóvégekkel |
causal-final | szóvégért | szóvégekért |
translative | szóvéggé | szóvégekké |
terminative | szóvégig | szóvégekig |
essive-formal | szóvégként | szóvégekként |
essive-modal | — | — |
inessive | szóvégben | szóvégekben |
superessive | szóvégen | szóvégeken |
adessive | szóvégnél | szóvégeknél |
illative | szóvégbe | szóvégekbe |
sublative | szóvégre | szóvégekre |
allative | szóvéghez | szóvégekhez |
elative | szóvégből | szóvégekből |
delative | szóvégről | szóvégekről |
ablative | szóvégtől | szóvégektől |
non-attributive possessive - singular |
szóvégé | szóvégeké |
non-attributive possessive - plural |
szóvégéi | szóvégekéi |
Possessive forms of szóvég | ||
---|---|---|
possessor | single possession | multiple possessions |
1st person sing. | szóvégem | szóvégeim |
2nd person sing. | szóvéged | szóvégeid |
3rd person sing. | szóvége | szóvégei |
1st person plural | szóvégünk | szóvégeink |
2nd person plural | szóvégetek | szóvégeitek |
3rd person plural | szóvégük | szóvégeik |