szinkópa

Learned borrowing from Late Latin syncopē,^[1] from Ancient Greek σῠγκοπή (sunkopḗ, “cutting up; syncope”), from συγκόπτω (sunkóptō, “to cut up”) + -η (-ē, nominalization suffix).

• IPA^(key):
• Hyphenation: szin‧kó‧pa
• Rhymes: -pɒ

szinkópa (plural szinkópák)

1. (music) syncope (missed beat or off-beat stress in music resulting in syncopation)
   • 2022, Péter Gárdos, Semmelweis Ignác rövid boldogsága, Budapest: Open Books, →ISBN, page 9:

     Worst életében nem látott még ilyen snájdig cipőket. ¶ Talán fel sem figyelt volna rájuk, ha az új páciens lábbelijének vasalt sarka nem ütöget szinkópákat a csorba köveken.

     (please add an English translation of this quotation)

2. (phonology) syncope (elision or loss of a sound from the interior of a word)

• szinkópa in Bárczi, Géza and László Országh. A magyar nyelv értelmező szótára (“The Explanatory Dictionary of the Hungarian Language”, abbr.: ÉrtSz.). Budapest: Akadémiai Kiadó, 1959–1962. Fifth ed., 1992: →ISBN