szállít + -mány, created during the Hungarian language reform, which took place in the 18th–19th centuries.[1]
szállítmány (plural szállítmányok)
Inflection (stem in -o-, back harmony) | ||
---|---|---|
singular | plural | |
nominative | szállítmány | szállítmányok |
accusative | szállítmányt | szállítmányokat |
dative | szállítmánynak | szállítmányoknak |
instrumental | szállítmánnyal | szállítmányokkal |
causal-final | szállítmányért | szállítmányokért |
translative | szállítmánnyá | szállítmányokká |
terminative | szállítmányig | szállítmányokig |
essive-formal | szállítmányként | szállítmányokként |
essive-modal | — | — |
inessive | szállítmányban | szállítmányokban |
superessive | szállítmányon | szállítmányokon |
adessive | szállítmánynál | szállítmányoknál |
illative | szállítmányba | szállítmányokba |
sublative | szállítmányra | szállítmányokra |
allative | szállítmányhoz | szállítmányokhoz |
elative | szállítmányból | szállítmányokból |
delative | szállítmányról | szállítmányokról |
ablative | szállítmánytól | szállítmányoktól |
non-attributive possessive - singular |
szállítmányé | szállítmányoké |
non-attributive possessive - plural |
szállítmányéi | szállítmányokéi |
Possessive forms of szállítmány | ||
---|---|---|
possessor | single possession | multiple possessions |
1st person sing. | szállítmányom | szállítmányaim |
2nd person sing. | szállítmányod | szállítmányaid |
3rd person sing. | szállítmánya | szállítmányai |
1st person plural | szállítmányunk | szállítmányaink |
2nd person plural | szállítmányotok | szállítmányaitok |
3rd person plural | szállítmányuk | szállítmányaik |