From the szöv- stem variant of sző (“to weave”) + -et (noun-forming suffix). Created during the Hungarian language reform, which took place in the 18th–19th centuries.
szövet (plural szövetek)
Inflection (stem in -e-, front unrounded harmony) | ||
---|---|---|
singular | plural | |
nominative | szövet | szövetek |
accusative | szövetet | szöveteket |
dative | szövetnek | szöveteknek |
instrumental | szövettel | szövetekkel |
causal-final | szövetért | szövetekért |
translative | szövetté | szövetekké |
terminative | szövetig | szövetekig |
essive-formal | szövetként | szövetekként |
essive-modal | — | — |
inessive | szövetben | szövetekben |
superessive | szöveten | szöveteken |
adessive | szövetnél | szöveteknél |
illative | szövetbe | szövetekbe |
sublative | szövetre | szövetekre |
allative | szövethez | szövetekhez |
elative | szövetből | szövetekből |
delative | szövetről | szövetekről |
ablative | szövettől | szövetektől |
non-attributive possessive - singular |
szöveté | szöveteké |
non-attributive possessive - plural |
szövetéi | szövetekéi |
Possessive forms of szövet | ||
---|---|---|
possessor | single possession | multiple possessions |
1st person sing. | szövetem | szöveteim |
2nd person sing. | szöveted | szöveteid |
3rd person sing. | szövete | szövetei |
1st person plural | szövetünk | szöveteink |
2nd person plural | szövetetek | szöveteitek |
3rd person plural | szövetük | szöveteik |