törvény (“law”) + cikk (“article”)
törvénycikk (plural törvénycikkek)
Inflection (stem in -e-, front unrounded harmony) | ||
---|---|---|
singular | plural | |
nominative | törvénycikk | törvénycikkek |
accusative | törvénycikket | törvénycikkeket |
dative | törvénycikknek | törvénycikkeknek |
instrumental | törvénycikkel | törvénycikkekkel |
causal-final | törvénycikkért | törvénycikkekért |
translative | törvénycikké | törvénycikkekké |
terminative | törvénycikkig | törvénycikkekig |
essive-formal | törvénycikként | törvénycikkekként |
essive-modal | — | — |
inessive | törvénycikkben | törvénycikkekben |
superessive | törvénycikken | törvénycikkeken |
adessive | törvénycikknél | törvénycikkeknél |
illative | törvénycikkbe | törvénycikkekbe |
sublative | törvénycikkre | törvénycikkekre |
allative | törvénycikkhez | törvénycikkekhez |
elative | törvénycikkből | törvénycikkekből |
delative | törvénycikkről | törvénycikkekről |
ablative | törvénycikktől | törvénycikkektől |
non-attributive possessive - singular |
törvénycikké | törvénycikkeké |
non-attributive possessive - plural |
törvénycikkéi | törvénycikkekéi |
Possessive forms of törvénycikk | ||
---|---|---|
possessor | single possession | multiple possessions |
1st person sing. | törvénycikkem | törvénycikkeim |
2nd person sing. | törvénycikked | törvénycikkeid |
3rd person sing. | törvénycikke | törvénycikkei |
1st person plural | törvénycikkünk | törvénycikkeink |
2nd person plural | törvénycikketek | törvénycikkeitek |
3rd person plural | törvénycikkük | törvénycikkeik |