veszély (“danger”) + -telen (“without, -less”, privative adjective-forming suffix)
veszélytelen (comparative veszélytelenebb, superlative legveszélytelenebb)
| Inflection (stem in -e-, front unrounded harmony) | ||
|---|---|---|
| singular | plural | |
| nominative | veszélytelen | veszélytelenek |
| accusative | veszélytelent | veszélyteleneket |
| dative | veszélytelennek | veszélyteleneknek |
| instrumental | veszélytelennel | veszélytelenekkel |
| causal-final | veszélytelenért | veszélytelenekért |
| translative | veszélytelenné | veszélytelenekké |
| terminative | veszélytelenig | veszélytelenekig |
| essive-formal | veszélytelenként | veszélytelenekként |
| essive-modal | veszélytelenül | — |
| inessive | veszélytelenben | veszélytelenekben |
| superessive | veszélytelenen | veszélyteleneken |
| adessive | veszélytelennél | veszélyteleneknél |
| illative | veszélytelenbe | veszélytelenekbe |
| sublative | veszélytelenre | veszélytelenekre |
| allative | veszélytelenhez | veszélytelenekhez |
| elative | veszélytelenből | veszélytelenekből |
| delative | veszélytelenről | veszélytelenekről |
| ablative | veszélytelentől | veszélytelenektől |
| non-attributive possessive - singular |
veszélytelené | veszélyteleneké |
| non-attributive possessive - plural |
veszélytelenéi | veszélytelenekéi |