ön- (“self”) + gyújtó (“lighter”), from gyújt (“to light”) + -ó (“present participle suffix”)
öngyújtó (plural öngyújtók)
Inflection (stem in long/high vowel, back harmony) | ||
---|---|---|
singular | plural | |
nominative | öngyújtó | öngyújtók |
accusative | öngyújtót | öngyújtókat |
dative | öngyújtónak | öngyújtóknak |
instrumental | öngyújtóval | öngyújtókkal |
causal-final | öngyújtóért | öngyújtókért |
translative | öngyújtóvá | öngyújtókká |
terminative | öngyújtóig | öngyújtókig |
essive-formal | öngyújtóként | öngyújtókként |
essive-modal | — | — |
inessive | öngyújtóban | öngyújtókban |
superessive | öngyújtón | öngyújtókon |
adessive | öngyújtónál | öngyújtóknál |
illative | öngyújtóba | öngyújtókba |
sublative | öngyújtóra | öngyújtókra |
allative | öngyújtóhoz | öngyújtókhoz |
elative | öngyújtóból | öngyújtókból |
delative | öngyújtóról | öngyújtókról |
ablative | öngyújtótól | öngyújtóktól |
non-attributive possessive - singular |
öngyújtóé | öngyújtóké |
non-attributive possessive - plural |
öngyújtóéi | öngyújtókéi |
Possessive forms of öngyújtó | ||
---|---|---|
possessor | single possession | multiple possessions |
1st person sing. | öngyújtóm | öngyújtóim |
2nd person sing. | öngyújtód | öngyújtóid |
3rd person sing. | öngyújtója | öngyújtói |
1st person plural | öngyújtónk | öngyújtóink |
2nd person plural | öngyújtótok | öngyújtóitok |
3rd person plural | öngyújtójuk | öngyújtóik |